This Moment Will Soon Be Gone – Interjú Horváth Attilával az új SUBSCRIBE lemezről

A cikk eredetije: NOWmagazin, 2014. feb. 28.

 

fezen13-fezen1309

Hétfőn jelenik meg a Subscribe soron következő, negyedik stúdióalbuma, a This Moment Will Soon Be Gone. Az albumot már jó előre meghirdették, és a lemez készületeibe is bepillantást engedtek hergelésképpen a Momentumok című videószösszenetekkel. És most eljön a nagy nap. Ennek örömére Horváth Attilával, a banda gitárosával és egyben hangmérnökével beszélgettünk egy csésze kellemes jázmintea felett. :)

 

Kezdjük a legelején. Hogy van az, hogy egy világszinten vállalhatóan jó zenével nem koncerteztek külföldön. Nem is tervezitek?

Jó kérdés. Igazából nem is szeretek erről beszélni, mert egy kicsit bosszant a dolog. :)

14 éves a zenekar, és már az első lemez előtt is sokat játszottunk külföldön. Szóval azok a körök már megvoltak, hogy benzinpénzért kimegyünk és a klubban alszunk, vagy ahol tudunk. Egy idő után megbeszéltük, hogy az ilyen bulikat nem erőltetjük, mert nagyon sok energiát elvesz, és amúgy is sokaknál van már család, van munka, amivel nehéz összeegyeztetni a hosszabb utakat. Inkább csak olyan bulikra megyünk el, aminek van értelme, mondjuk ha az aktuális helyi Subscribe előtt játszhatunk. Ilyen cserebulikat próbálunk összehozni. Szerintem ebben több fantázia van. Lehetőségünk lenne benzinpénzért játszani itt-ott, de most inkább itthonra koncentrálunk, szívesebben játszunk egy biztosan jó bulit, amihez nem kell napokat utazni.

 

 

Akkor ezért is kezdtetek el magyar nyelvű szövegeket írni?

Igazából a kettő nem annyira köthető össze. Ki akartuk próbálni, hogy megy-e. Magyar betétek már voltak korábban is, és azok nagyon bejöttek a közönségnek. Láttuk, hogy azt várják, éneklik, szóval adta magát, hogy tegyünk egy próbát. Az Álomtégla című dalunk elég sokat pörgött a rádióban, és ezzel egy olyan réteget is elértünk, akik addig nem ismerték a zenekart. Továbbra sem ez a cél közönségünk, inkább úgy mondanám, hogy ezzel megnyílt egy kapu.

Az új lemezen is van egy magyar dal. Kettőt terveztünk, de a másikban vendég énekesek is lesznek, és nem sikerült időben összeszervezni. Azt nem árulom el kikkel, csak annyit, hogy még van a tarsolyban egy magyar dal, amit hamarosan ki is fogunk hozni. :)

 

Volt egy videó, amit anno végül nem forgattatok le. Terveztek helyette másik klipet?

Igen, pont erre a magyar dalra szeretnénk videót. Az volt a terv, hogy a lemezmegjelenésre időzítjük, de sajnos a rendezősrácnak közbejött egy betegség, amit ki kell pihennie, mi pedig mindenképpen vele szeretnénk megcsinálni, mert nagyon jól ki lett dolgozva a koncepció. Csúszik, de meg fogjuk csinálni.

 

 

Facebookra pakoltátok ki a Momentumokat, amik alapján progresszívebbnek tűnik a zene a Bookmarks-hoz képest. Ez tényleg így van, és ez egy tudatos váltás lenne?

Én pont nem gondolom progresszívebbnek. Egy változás mindenképpen érezhető, de ez nem tudatos, mindig önmagából ered. Változunk mi is, máshogy gondolkozunk, más hatások érnek minket, és ez kihat a zenére is. Nem volt tudatosan tervezve semmi. Annyi tudatosság volt benne csak a részemről, hogy szerettem volna, ha egy kicsit rövidebbek, koncert-barátabbak a számok. Zavart, hogy a Bookmarks-on van pár olyan tétel, ami számomra nagyon sokat jelent, de kevés koncerten játsszuk, pont azért, mert túl progresszív szerkezetű. Most arra próbáltunk rámenni, hogy legyenek pörgős verzék és nagy refrének, több kapaszkodóval, hogy működjenek a dalok koncerten is.

Hangzásban viszont tudatos volt a változás. Már az előző lemezen is használtam 7 húros gitárt, de ott inkább csak ismerkedtem még a lehetőségekkel. Utólag viszont nem voltam maximálisan elégedett a gitár sounddal, ezen szerettem volna most változtatni. Pontos elképzeléseim voltak hogy mit szeretnék hallani és hogy ezt mivel fogom elérni. Olyan szerencsés helyzet alakult ki hogy az ESP cég endorserei lettünk, így új gitárokat tudtunk vásárolni amik az utolsó pillanatban meg is érkeztek.

 

Billentyűből is mintha kevesebb lenne…

Igen, Cséry Zoli elég elfoglalt volt az utóbbi időben, több projekten is dolgozott, és ezért nehezebben tudtunk úgy közösen együtt dolgozni, mint a Bookmarks-on. Most a billentyű tényleg csak egy kis plusz szín, egy plusz hangulat, nincs akkora szerepe, mint az előző lemezen. Elég jól körvonalazódtak billentyű nélkül is a dalok a demózás során, úgyhogy csak azokra a helyekre tettünk ahol tényleg adta magát.

De Zoli azért marad aktív tagja a Subscribe-nak?

Igen, de pont azért, mert elfoglalt, nem tudjuk mindenhova magunkkal vinni, úgyhogy abban maradtunk, hogy a pesti bulikra és a nagyobb nyári fesztiválokra jön velünk, ha össze tudjuk egyeztetni.

 

NOW_7710

 

Két énekessel hogy működik a szám, azaz inkább a szövegírás?

A stúdiózás megkezdése előtt feldemóztuk a számokat, hogy hallható legyen egyben, mielőtt elkezdjük a felvételeket. A demón hallható témákat próbáltuk megtartani, úgyhogy ezekre a ritmikákra és dallamokra írta Bálint a szövegeket. A stúdióban aztán az az egyik legnagyobb feladat, hogy megtaláljuk a legoptimálisabb beosztást hogy ki melyik részt énekelje. Számtalan variáció lehetséges, ezért a vezérfonál az volt, hogy mindkettőjüknek jól álljon a rész, és hogy élőben is előadható legyen. Úgy szoktuk csinálni, hogy feléneklik mindketten az egészet, és eldöntjük, hogy kinek melyik sor fekszik a jobban. Ez ad egy bázist, eköré építjük fel a vokálokat és a többi dolgot.

 

NOW_7709

Mennyire lesz egységes a lemez szövegvilága?

Bálintnak volt egy szakítása ami után eléggé padlóra került. Valljuk be, nem hátrány egy lemez írásakor. Van négy dal, ami eköré épül. Egy másik az internet és a facebook okozta elidegenedés és az emberi kapcsolatok átalakulásának a témakörét boncolgatja. Van egy dal, ami Tamás (másik gitárosunk) apukaként tapasztalt élményeit dolgozza fel. Ez azért érdekes színfoltja a lemeznek, mert dúrban van a dal és egy boldog gondtalan derűs hangulat járja át. Mi általában mollban írjuk a számokat, én mindig is azt szerettem, ha egy zene sötét, feszült, és mély érzelmekkel teli. De ez a dal pont ettől izgalmas.
Témáját tekintve a kedvencem egy picit filozofikusabb, egy videó inspirálta, amit el is küldtem Bálintnak mikor témákat keresett a szövegeihez. Ebben a videóban az első asztronauták mesélnek az űrben szerzett élményeikről. Szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy órákon át tudták bámulni a Földet, és rájuk tört egy fajt összetartozás érzés, miszerint minden anyag és élőlény ami a földön megtalálható, ugyanazon elemekből épül fel, ezek az elemek pedig a csillagok halálakor, egy szupernova robbanásakor keletkeznek különböző kémiai fúziók által. Tehát mind csillagpor vagyunk, We are sturdust!

Érdekes, egyébként, hogy ez az űr-téma a borítón is visszaköszön, ettől teljesen függetlenül. Ezt Totik Zoli (Shell Beach) készítette, aki az első borítónkat is. Csak a címet mondtam meg neki, a videóról nem is meséltem. Ő pedig előállt ezzel a képpel, amin egy asztronauta csinál fotót magáról, és a szkafander üvegéről tükröződik vissza minden.

 

 

A lemezzel együtt kihoztok egy DVD-t is. Azon csak a GoPrós koncertfilm lesz, vagy lesznek még extrák is.

Nem készültünk extrákkal, csak ez a GoPrós turnévideó lesz rajta. Ennek az az érdekessége, hogy a számok közben változnak a helyszínek. Négy és fél fesztivált vettünk fel. Nem akartuk, hogy klipszerű̋ legyen, és a lemez hangra rávágjuk a képeket, ezért azt találtuk ki hogy amikor helyszínt váltunk akkor vált a hang is. Elkezdődik a dal az egyik fesztiválon, de a refrénnél már egy másik koncerten vagyunk, és így tovább. Elég mozgalmas és jó hangulatú anyag lett.

 

Hogy megy a zenekari támogatás és az előrendelések? Működőképesnek tűnik a koncepció?

Az előrendelések mindenképpen nagyon biztatóak, bőven megelőzte a Bookmarks-ét. A videók is sokat segítettek az elmúlt hónapban, hogy fent tartsuk az érdeklődést. Mivel az egész zeneipar, de főleg a lemezeladás átalakulóban van, ezért találtuk ki ezt a támogatást, ami bőven az elvárásainkon fölül teljesített. Az ebből befolyt összegből fogunk klipet csinálni vagy valami olyat, amivel meg tudjuk hálálni ezt a támogatóknak.

 

NOW_1865

A tavalyi Hegyalja Fesztiválra ti írtátok a „Hegyalja himnuszt”. Erről én sokféle véleményt hallottam már, de ti milyen kritikákat kaptatok?

Kaptunk hideget-meleget. Igazából Subscribe néven futott, de nem véletlenül nem kerül rá semelyik lemezre és nem is nyomjuk a koncerteken sem. Igazából ez nem egy Subscribe dal, Bálinttal ketten írtuk egy felkérésre. Megkeresett minket a csapat, akik a Hegyalja reklámkampányát csinálták. Elég nehéz szülés volt. Eredetileg ez egy kemény metálosabb dalnak indult, amiben vannak különböző̋ zenei betétek a vendég énekesek stílusához igazodva. Aztán a megrendelő kérésére popposítani kellett a dalt. Nekem egy kellemes emlék amúgy, jó visszagondolni rá, De ha valakiben felmerült, hogy esetleg később ilyen zenét fogunk csinálni, azt megnyugtatom, nem. :)

 

A vendégeket ti kerestétek meg hozzá?

Nem, ezt is az a csapat találta ki. Mivel mi szeretjük keverni a stílusokat, ezért gondoltak ránk. Legyen rockos, de legyen fülbemászó a refrén, legyen 3.5 perc, és legyen benne többféle zenei stílus, szóval fel volt adva a lecke.

 

NOW_1972

Van egy szerkesztőségi bónuszkérdésem is, mert sehogy sem tudtunk rájönni, mi a halál van a basszusgitárra szerelve a videókban… Elmondod? :)

Az egy határfelület-mikrofon. Miki sokat slappel, és számomra mindig az volt a nehézség a keverés során, hogy ez balanszban legyen a pengetős, ujjal játszós témákkal. Amikor vettük fel a basszust, ott ültem Miki mellett, tök jól szólt, nagyon egészséges hangot hallottam, de amikor visszahallgattuk a felvételen egy sokkal élettelenebb, fedettebb, tompább hangot hallottam. Így jött az ötlet hogy be kéne mikrofonozni a gitárt, hogy felvegyük ezt az akusztikus csattogást. Viszont olyan mikrofon kellett, ami ugyan abban a pozícióban marad a felvétel során és nem változik a távolsága a húroktól, hogy fázisban maradjon azzal a jellel, ami kijön a gitárból, tehát valamit rá kellett ragasztani. Nagyon hatásos és tök jól működik.

 

Bálint fog követni titeket, és ő is megszabadul majd a rasztájától?

Azt mondja nem. Hiába mondom neki, hogy a raszta egyetlen értelme az, hogy levágja az ember. Persze ez csak vicc, én is nagyon szerettem az enyémet, de tényleg jó érzés megszabadulni tőle tizennégy év után. Ő azt mondja, így fog megkopaszodni. :)

 

A This Moment Will Soon Be Gone tehát március 3-án, hétfőn fog megjelenni, és ennek örömére a srácok ünnepélyt rendeznek az Instantban. Koncert ugyan nem lesz, de buli és sör viszont rogyásig, ugorjatok be. 7-én indul a lemezbemutató turné, Debrecen, Miskolc és Veszprém után április 11-én az A38 hajón fogják bemutatni a számokat. Kíváncsian várjuk!

 

fotó: Zsiga Pál

.

Kommentek

komment