A tetováló gépek evolúciója az egysejtűtől a magas művészetig – 1. rész

A cikk eredetije: NOWmagazin, 2013. április 18.

 

 

percy_waters_ad

Ha tetoválás kerül szóba – mit, hogyan válasszunk – elsősorban a tetováló művészek neve merül fel. Persze, nagyon fontos, hogy a mester hogyan dolgozik. De pontosan ilyen fontos, hogy milyen gépet használ. Szar géppel ugyanis még a legnagyobb művész sem tudna szép mintát a bőrbe pötyögni. Vagy legalábbis nagyon nehezen. De mi is ez a kis csodaszerkezet pontosan?

 

A tetováló gépet senki nem mondhatja igazán magáénak. Több feltaláló szorgos munkája volt ez, lássuk be, eredetileg nem túl tudatosan. Honnan is lehetett volna fogalma Ørsted-nek vagy Edisonnak arról, hogy milyen fantasztikus találmányon születését alapozzák meg? Akkoriban még a tetoválás Európában aligha létezett.

 

A 19. században számtalan találmány született, boldog, boldogtalan felcsapott feltalálónak és tudósnak. A dán Hans Christian Ørsted nagy koponyának számított akkoriban, és különösen érdeklődött az elektromosság és mágnesesség közötti kapcsolat iránt. Ր jött rá arra, hogy az elektromosság mágneses mezőt indukál. De matematikailag nem tudta leírni a jelenséget, így nem is igazán az ő nevéhez kapcsoljuk a Gépet. De alig néhány héttel később André-Marie Ampère (az ő nevéből jön az amper) kiokoskodott egy új matematikai leírást, amivel előmelegítette a helyet Hertz, Maxwell és Faraday munkásságának.

 

tetgep1-orstedison
Øersted fiatalon, és Edison öregen

William Sturgeon volt az elsők egyike, aki elektromágnessel babrált. 1825-ben jött rá, hogy ha egy vasmag köré huzalokat teker, az elektromos mező bizony nagyon megnő. Zseniális ötlet volt, csak a szigetelés hiányzott (szigeteletlen egytekercses rézhuzalos elektromágnest tudott létrehozni), ezért nem volt valami hatékony. Nem sokkal később – 1827-ben – az amerikai Joseph Henry-nek volt annyi sütnivalója, hogy valami kis szigetelésfélét biggyesszen Strugeon tekercsére, méghozzá selyemből, ezzel megsokszorozva így az elektromágnes hatékonyságát: Strugeon játékszere 9 font súlyt volt képes felemelni, míg Henry-é 2063 fontot mozdított meg – a forma egy zseni volt! A mai tetováló gépek ugyanis pontosan azt a fajta elektromágneseket használják, amikkel ők játszottak laza 180 évvel ezelőtt.

 

tetgep1-oldt
Régi tetováló gépek

 

Szűk 50 évvel később kapcsolódik a történetünkbe Edison bácsi. Az amerikai Thomas Alva Edison sokoldalú ember volt, a cementgyártástól a hangosfilmen át a röntgensugárig számtalan dologra tette rá a mancsát. A legtermékenyebb négy évében 300 találmánnyal rukkolt elő, azaz ötnaponta bütykölt össze valamit. 1876-ban kapott szabadalmat az elektromos tollra, amit egy másoló szerkezetnek szánt eredetileg.
A teljes masina valahogy így áll össze: folyadékos akkumlátor, különböző huzalok, öntöttvas súly egy festékes golyóval és egy elektromos motor hajtotta „toll”. Arra használták, hogy papírból formákat perforáljon ki és ezekkel a stencilekkel tudtak másolni ezt-azt. Két féle tollat is alkotott, az egyik az 1876-os modell, a másik pedig a ’77-es, ami váltakozó elektromágnesességen alapult; két elektromágneses tekercs, aminél a tekercsekre merőlegesen helyezkedett el a cső. Edison nem ezzel a találmányával lett világhírű, de nem baj, mert fantasztikus ötletet adott egy O’Reilly nevű formának.

 

Samuel F. O’Reilly az 1870-es évek New Yorkjának forgatagában vetődött a tetoválások világába. Ekkoriban nyíltak az első igazi tetováló szalonok, a matróztetkók (ma: oldschool) korszakát éltük. O’Reilly rájött, hogy Edison semmire kellő perforáló elektromos tolla kiváló alapanyag lenne hatékonyabb tetováláshoz. Beszerzett egyet, alaposan szemügyre vette, megpiszkálta egy picit, és hopp, 1891-ben már szabadalmaztatta is a kis masinát. A ma ismert tetováló gépeket az ő nevéhez kötjük, az ő játékszere lett az alapja a professzionális tetoválás fejlődésének. De valójában az ő gépe Edison gépén alapulva rotációs elven működik, míg a mai gépeket az elektromágnesek segítik. 1908-ban O’Reilly a házát pingálta, de lesett és meghalt.

 

tetgep1-sfo
O’Reilly és tetováló gépe

 

Rossz nyelvek szerint felbukkant egy Tom Riley nevű londoni fickó is 1891-ben, aki mindössze 20 nappal O’Reilly után sétált be a szabadalmi hivatalba egy két elektromágneses tekerccsel jól felszerelt tetováló géppel. Nem nyert. Viszont a szintén londoni Alfred Charles South az ő masináját kezdte fejlesztgetni, nagy sikerrel.

 

Charles Wagner fejlesztett egy sokkal kényelmesebb és dizájnosabb gépet, amit 1904-ben szabadalmaztatott. Ő úgy helyezte el a két elektromágnest, hogy azon kényelmesen helyezkedjenek el a művész kezéhez. De az ő gépe már könnyen szétszedhető volt, könnyű volt cserélni rajta a tűket és a csövet is, attól függően, hogy a tetováló éppen a körvonalakon vagy az árnyékoláson dolgozik-e. Ő rakott hozzá először olyan csövet – a csőrt -, ami képes volt valamennyi festéket felszívni és magában tartani, így ritkábban kellett belemártogatni a festékbe a tűt, egyenletesebb vonalat húz egy mozdulatra. Illetve hozzácsapott még a géphez egy laprugót, hogy egyenletesebb és biztosabb legyen a tű mozgása, és állítható legyen a sebessége egy csavar segítségével (ezt hívják ma kontaktcsavarnak).

 

tetgep1-tatg2
Sorrendben: Charles Wagner, Percy Waters, és Carol Nightingnale tetováló gépe

 

Na, ezzel el is érkeztünk gyakorlatilag a mai tetováló gépekhez. Még jött Percy Waters, aki a dizájnon változtatott egy picit, a ma ismert L-alakot használva, ezt 1929-ben szabadalmaztatta, de érdemben már a működéshez nem tudott hozzátenni semmi újat. Cserébe viszont összedobott pár száz darabot megrendelésre és kellemesen megélt belőle. Korabeli reklámját láthatjuk a cikk legelején.

 

Egy-két kozmetikai célra fejlesztett darabot leszámítva kerek ötven évig senki nem regisztrált új szabadalmat. Ekkor jött a washingtoni Carol „Smoky” Nightingale és egy precíz kis masinát védetett le 1978-ban. Ennek már rendes markolata volt, cserélhető volt rajta a kalapács, állítható volt a tekercsek helyzete, igazított egy kicsit a kontaktcsavar és a laprugó kapcsolatán és még pár apróbb bütyköléssel még segítette a tű szabad, pontosabb mozgását.

 

Itt tart ma egy átlagos tetováló gép:
tetgep1-tm01
Folytatás jön…

Képek és forrás:
Az USA szabadalmi hivatalának nyilvántartása
tattooarchive.com
tetovalasatlasz.net
cheyenne-tattoo.com
chriseckert.com

 

tetgep1-ots

Kommentek

komment